Volt egy kisfiú. A szülei éjszakára egyedül hagyták. De a fiú nem akarta és szólt is a szüleinek, hogy ő nagyon fél nem akar egyedül maradni. A szülei akkor ezt mondták neki:
Ha félsz, akkor rakd le a kezed, és a kutya megnyalja, akkor nincs semmi baj. Ez a mondat némiképp megnyugtatta a fiút. A szülők elmentek. A kutya, ő agy nagy bernáthegyi volt. A fiú bevitte a házba a kutyust, egészen az ágya mellé. Megsimogatta, és bebújt az ágyba. Már majdnem elaludt amikor csöpögést hallott. Le rekja a kezét. A kutya megnyalja. A fiú meg is nyugszik. De később megint csöpögést hall. Megint lerakja a kezét. A kutya ismét megnyalja. Harmadszorra is hallja a csöpögést leszáll az ágyról, kimegy a konyhába. De a csapok el vannak zárva. A fürőbe is bemegy ott is elvannak zárva. Vissza megy a szobába. És észreveszi, hogy a kutya fel van akasztva a szekrényre. És a plafonra a kutya vérével volt felírva:
Nem csak a kutya tud nyalni!
Két diáklány lakik egy lakásban. Egyik este az egyik csaj elmegy mert randija van. Eszébe jut, h a táskáját benn felejtette a szobában. Csendben belopózik, a villanyt se kapcsolja fel, mert a barátnője már alszik és nem akarja felébreszteni.Minden remekül sikerül, másnap reggel megy haza, látja h ott a rendőrség. bemegy a szobába, és a barátnőjét holtan találja az ágyon, a falra pedig vérrel ez van fölírva: FOGADJUNK ÖRÜLSZ HOGY NEM KAPCSOLTÁL VILLANYT!
TINA ♥